Ahol a báb életre kel – riport a Kámfor Bábszínházról

A Napocska.hu hosszabb riportot közölt a Kámfor Bábszínházról. A kulisszák mögé pillanthatunk, megtudjuk, hogyan gondolkodnak a tagok a bábművészetről – és miért hisznek abban, hogy a báb élni tud.

Ahol a báb életre kel – riport a Kámfor Bábszínházról

A Napocska.hu mélyinterjút közölt a Kámfor Zenés Bábszínházzal, amelyből kiderül, hogyan építettünk fel egy teljesen egységes művészi szemléletet, hogyan kezdtünk kis vásári bábszínházként, és hogyan lett belőlünk országos turnétársulat.

Horváth Szervác így emlékezik vissza: „Kapolcson, a Művészetek Völgyében volt az első előadásunk – ekkor 6 vagy 7 évesek voltunk”. Történetük nem színházi suliban kezdődött, hanem újságpultnál árult bábjaikkal és otthoni kartondoboz-színpadukkal.

A riportból kibontakozik egy kreatív, gyermekből felnőtt művész útja: az alkoholszármazó, vásári közeg és a művészi elhivatottság találkozása hozott valódi életet minden előadásunkba.

Több aspektus is szóba kerül:

  • A társulat alakulása: baráti közösségből épült fel a bábműhely, amely ma országjáró produkciós csapattá vált.
  • Művészi megközelítés: élőzene, kézműves díszletek, kézzel készült bábfigurák, egyszerre archaikus és modern technika.
  • Közönséggel való kapcsolat: Szervác említi, hogy minden előadás után fontos nekik a szembenézés a nézővel — „támogatói összegeket gyűjtünk” élményért cserébe, ami a közösség részesévé tett minket.

Ez a riport nem csak a múltat mutatja be, hanem választ ad arra is, hogyan dolgozunk ma: elkötelezetten, kreatívan, szeretettel – és bábbal.

A riportból kiderül: a báb valóban él, ha hiszünk benne – és mi hisszük, hogy ez a legnagyobb erőnk.

böngéssz legutóbbi híreink között